Szóval a fenti kép összefoglalja mit szerettem a filmben, a csillogó bizbaszokat és a Daft Punkot. De tényleg, ezen kívül semmi értékelhető sem volt. Röviden ennyi, és most következzen a részletesebb szöveg. És előre szólok, tele lesz spoilerekkel, szóval ha még nem láttad és a sztori is érdekel, akkor ne olvasd (a sztori érdekel ebben a filmben? milyen ember vagy te???).
Maga az alap kiinduló pont elég egyszerű (ahogy a folytatása is), adott egy lázadozó milliomoscsemete, aki a saját cégének tesz keresztve, és nem hallgat senkire sem. Kiderül apuci lehet mégis életben van, leül egy digitalizáló sugár elé, és hopp bekerül a Rács-ra. És innentől kezdődik az igazán érdekes és főleg látványos része a filmnek.
A Digital Domain megtett mindent, hogy a lehetől legjobb minőségben és legélvezhetőbben teremtsék újjá az eredeti Tron világot, és ezt az akadályt szinte teljesen hibátlanul teljesítették. Minden ott van a helyén, a színek, a formák, az animációk. Megőriztek sok elemet a régiből, de mégis sikerült a manapság elterjedt és sokak által szeretett minimál, egyszerű design formába öltöztetniük. Nincsen túlbonyolítva semmi sem, elegáns, karcsú formák, olyan motorok amik szinte könyörögnek érte, hogy eszeveszett sebességgel száguldjanak. A Rács városa is gyönyörű, nyers, rideg és kegyetlen, de mégis ott van a szépség, ami egyedivé teszi. A külön kidolgozott helyek is egyediek és lehengerlőek (az idősebb Flynn lakása, a bár Daft Punkékkal a dj pult mögött). Egyszerűen a grafika, és az effektek sokasága magával ragadja az embert, és ha sikerül elvonatkoztatnia a történettől, bőven elég indok ahhoz, hogy legalább egyszer (moziban persze) megnézze a filmet.
Mielőtt rátérnék a történetre, hagy ejtsek pár szót a zenéről is… Mivel 2-3 nappal a film megnézése előtt napi 5-6 órát a soundtrack szólt a fülesemben, így már felismertem és szinte címről tudtam melyik dallamot hallom éppen a filmben . Viszont a zene és a látvány együtt az ami igazán hozta nálam azt a woah hatást amiért elmentem megnézni a filmet. A daft punk ezenkívül is jó albumokat csinált, és egy elég jó, elektronikus hangzásvilág kialakításával nemcsak engem tudnak bármikor elszórakoztatni. Ha a filmet nem is nézitek meg, a zenébe mindenképpen érdemes belehallgatni.
És végül maradt a fekete leves, a történet. Bugyuta, egyszerű, kiszámítható. Pontosan tudod Flynn a végén meghal, már akkor mikor az elején felmerül Flynn csak úgy állíthatja meg Clu-t ha egyesül vele, de ezzel saját magát is megöli… Minek az elején lelőni a poént? Amikor elsőnek hangzik el az a mondat, “azóta nem láttam Tron-t” már lehet sejteni, ő lesz az a maszkos harcos aki majdnem megöli az ifjú titánunkat, és persze a végén ő is visszatér az eredeti mesteréhez…
Nemcsak a sztori bugyuta és lapos, hanem a szinészi játék is. Szörnyű párbeszédek, erőltetett beszólások, amik még a 80as évek zs kategóriás filmjeiben is cikinek számítottak volna. Emellé jött még az is, hogy sajnos szinkronosan néztem meg, és a magyar fordítók ismét alkottak. Szétpixelezni… Anyám…
Szóval röviden, köszönet a Digital Domainnak a látványvilágért, Daft Punk-nak a zenéért, és a Disney-nek hogy fizette őket. Számomra, az elmúlt 10 év legjobb látványfilmjét adta (bőven ütve az Avatar-t), és emiatt még akár többször is elmennék megnézni, ha nem kéne a párbeszédeket végighallgatni… Node lesz ebből blu-ray változat is ám…
Összefoglalva megérte elmenni megnézni, és nem bántam meg az IMAX jegy árát. És aki szeretne egy felejthetetlen világot megcsodálni, hát hajrá és nézzétek meg. Aki a látvány mellé szeretne valami tartalmat is… Inkább ne, kerüljétek el.
És leges legévgül, ha már vxf blog akar ez lenni...
No comments:
Post a Comment